Tudtad, hogy az egészségfüggőség létező betegség? - Mi az Orthorexia Nervosa

Az Orthorexia Nervosa (ON), a „kényszeres egészséges étel – függőség” új szereplőként tűnik fel a táplálkozási zavarok sorában. Az ON-ban bizarr módon az egészség túlhajszolása válik kényszertünetté, központi eleme az ételek minősége, egészségessége. Kiket érinthet a probléma, miből fakad és hogyan gyógyítható?

Modern társadalmunk mára eljutott oda, hogy az étel létfenntartó mivoltát lényegesen túllépi, és inkább a túlkínálat, a bőség vezet problémákhoz, mintsem annak hiánya. Az evési szokások a szélsőségek felé tolódva az ételekhez való „normális viszonyulás” kezd feledésbe merülni. Ezzel párhuzamosan szaporodnak az étkezéssel kapcsolatos kényszerek, amelyek közül még kevésbé ismert az orthorexia nervosa, az egészséges táplálékokhoz való obszesszív ragaszkodás.

Milyen is egy ON beteg?

Az érintett csak egészséges vagy általa annak vélt élelmiszereket fogyaszt, hosszú időt eltöltve a gondosan válogatott alapanyagok beszerzésével és elkészítésével. Speciális érzelmeket társít egy-egy élelmiszerhez, elkülönít például „mesterséges”, „veszélyes”, ”vitalizált” vagy „egészséges” ételeket. Heves érzelmek esetén leküzdhetetlen vágyat érez az evésre. Általában mindig éhes, vagy gondolatai az étkezés körül forognak. Sokan ritualizált étkezési szokásokat alakítanak ki, sokszor hordanak maguknál egészséges készételt felkészülve arra az eshetőségre, ha nem állna rendelkezésre elfogadható élelmiszerforrás.

Az ON testi jellemzői közé tartozhat alultápláltság, a minőségi éhezés tünetei, valamint a vitaminhiány is, amit az ON-os gyakran kompenzál táplálék kiegészítők szedésével. Ugyanakkor mindez nem feltétlenül párosul vékony alkattal, sőt a táplálékhiányból, és felborult anyagcseréből fakadóan súlytöbblet is fennállhat.

Az érintettek körét vizsgáló kutatások eredményei eltérőek. Hol az alacsony iskolázottságú férfiakat, hol pedig a felsőfokú tanulmányokat végzett, magas jövedelmű nőket vélik esélyesebbnek az egyensúlytalanság kialakulására.

Emellett két kutatás (ez és ez) arra is rámutatott, hogy az egészségügyben dolgozók köre (pl: orvosok, dietetikusok) fokozottan veszélyeztetett csoportnak tekinthető.

Az ON széles skálán mozoghat, különböző személyek esetén eltérő mértékben lehet jellemző. Fennállhat tartósan vagy időszakosan, amire hatással lehet élethelyzetünk, társas kapcsolataink, saját testünk megítélése, a biztonság és stabilitás érzetének erőssége, valamint a pszichológiai stressz mértéke is.

Mi áll az egészséges étel-függőség hátterében?

Mint a táplálkozási zavarok többségénél, az ON hátterében is pszichológiai okok húzódnak meg. A viselkedés alapját a személyiség diszharmóniája képezi. A táplálkozás szabályozásán keresztül az érintett azt élheti meg, hogy a világ veszélyei, illetve saját élete kontrollálható, ami stabilitást, önbizalmat és életcélt biztosít. Kontroll-érzete mellett valódi testi betegség leküzdésének vágya is motiváció lehet. A ON-os gyakran az orvosilag eredménytelen kezelés okán az alternatív gyógyászati irányzatok felé fordul, és felbátorodva a látszólagos vagy valós eredményességen maga is az irányzat hírnökévé válik. Az egészséges életmód felé fordulás sok esetben a beteg önmaga felé fordulása, ahol az egészséges élelmiszer a szeretet pótlékának tekinthető.

A belső, személyes okok mellett, a zavar a társadalmi ideálokkal és divatjelenségekkel is kapcsolatban áll. Gondoljunk csak bele, hogy a napjainkban közvetített testideálok nem reálisak, nem egészségesek, és szorongást okozva a külső megjelenéssel kapcsolatban megkönnyítik az orthorexiás hajlam kialakulását- amit egy kutatás szintén alátámaszt.

Másrészt a modern élelmiszeripari technológia átláthatatlan, a felhasznált ízfokozók, színezékek, tartósító- és adalékanyagok hatása ismeretlen a laikusok számára. A jelenség különféle reális és misztikus félelmeknek enged teret, végül az elbizonytalanodott, dogmatikus vagy paranoiás fogyasztót az ON felé sodorja. Az élelmiszerpiac, kiaknázva az egészséges életmódhoz való perverz viszonyulást, sokszor még rá is erősít egy-egy népszerű, egészségesnek vélt üzenetre, hisz komoly piaci érdekek húzódnak a háttérben (erről még később születik cikkem).

Egészségtudatosság vagy egészségfüggőség?

Ugyanakkor fontos különbséget tennünk az egészséges étkezéshez való ragaszkodás és a már kényszeres ON között. A határt ugyan nehéz meghúzni, érdemes feltenned a kérdést, mennyire uralod az étrendedet, jó érzéssel tölt el egy-egy általad felállított szabály követése? Vagy már épp ellenkezőleg, az étrend határoz meg téged, korlátokat szab, megmondja mikor-mit-mennyit KELL enned, hogy egészséges maradhass?

Érdemes szélsőségektől mentesen tudatosnak és igényesnek maradnunk. Ezáltal találjuk meg az arany középutat a táplálkozásban, ami teljesebb, kiegyensúlyozottabb élethez, és valódi egészséghez vezet. Ha tetszett a cikk, és szívesen olvasnál még hasonló tartalmakról táplálkozáspszichológia témában, jelezd kommentben😊

#orthorexianervosa #ON #egeszsegfuggoseg #gasztropszichologia

Forrásaim:

• Dudás Katalin – Túry Ferenc: Orthorexia Nervosa avagy egészségesétel-függőség: Evészavar vagy maladaptív túlélési stratégia? In: Evészavarok és testképzavarok. Szerk: Túry Ferenc – Pászthy Bea. Budapest, Pro Die Kiadó, 2008.

• Forgács Attila: Az evés lélektana. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004.

• Donini, L.M. – Marsili, D.- Graziani, M.P. – Imbriale, M. – Cannella, C.: Orthorexia nervosa: a preliminary study with a proposal for diagnosis and an attempt to measure the dimension of the phenomenon. Eating and Weight Disorders (EWD), (2004), 2.sz. 151-157.

• Fekete Adrienn: Kajapara - Beszélgetés Forgács Attilával. Közgazdász. LII. (2012) 11. sz. 9.

• Bağci Bosi, A.T. - Camur, D. - Güler, C.:.Prevalence of orthorexia nervosa in resident medical doctors in the faculty of medicine. Appetite, 49. (2007) 3. sz. 661-666. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/17586085 (2019.02.24)

• Kinzl, J.F.- Hauer, K.- Traweger, C.- Kiefer, I.: Orthorectic eating behaviour: a frequent eating disorder among dietitians? Ernahrungs Umschau, 52. (2005) 11.sz. 436-439. https://eurekamag.com/research/004/258/004258956.php (2019.02.24)

• Eriksson L. - Baigi A. – Marklund B. – Lindgren E. C.: Social physique anxiety and sociocultural attitudes toward appearance impact on orthorexia test in fitness participants. Scandinavian Journal of Medicine & Science in Sport, 18. (2007) 3.sz. 389-394. https://doi.org/10.1111/j.1600-0838.2007.00723.x (2019.02.24)